Álom világunkban, ahol élünk,
A képzeletben, nincs határ.
Ott szárnyalhat a lelkünk,
Nem kell, hogy a földön járj.
Álom világunk, attól lesz szép,
Hogy magunk építjük,
Olyanra, mint szeretnénk.
Ez a világ csak addig miénk,
Amíg rettegünk s félünk,
Hogy egy nap elveszítenénk
De óvjuk, amíg élünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése