Még 5-dikben történt, osztálykiránduláson voltunk Parádsasváron, szabadon jöhettünk mehettünk, mindenki amerre lát. Ilyenkor valahogy mindig csoportokat alakítanak a többiek és valahogy mindig kimaradok a csoportokból, valamiért, akikkel egész évben elvagyok, ilyenkor nem igénylik a társaságomat. Hát szóval egyedül maradtam... Azaz még sem, mert akkor odajött Gabi és Rózsika néni, hogy álljunk egymás mellé lefényképez minket. Hát én ezen marhára felháborodtam, még is hogy képzelik ezt? Gabi ne álljon mellém, én nem leszek vele egy képen! De miért? Mert Gabi más volt mint mi, mert ő szegény családból való, mert nem voltak jó ruhái és mert kövér volt? És Gabi mégsem állt le velem veszekedni, elengedte a füle mellett sértésemet és amellett volt, hogy készüljön el a kép. Még mindig meg van ez a kép, ott állunk egymás mellett köztünk fél méter távolság és én félig szembe fordulva harciasan nézek rá... Pedig örülnöm kellett volna, hogy szóba áll velem és megölelni, nem eltaszítani.... Életemben először és utoljára bántottam meg valakit, de még ma is lelkiismeret furdalásom van. Gabi már lefogyott, nem rég találkoztam vele, mosolygott mikor meglátott, odajött, hogy beszéljünk, de én képtelen voltam a szemébe nézni, mert még mindig szégyellem magam, pedig tudom, hogy régen megbocsátott már.
Vannak emberek, akik örömüket lelik abban, hogy a gyengébbeket bántsák, csak mert mások, mint mi.Nem tudom mi a céljuk vele, talán, hogy ettől erősebbnek, vagányabbnak, népszerűbbnek érezzék magukat vagy azért, hogy ezzel a tettükkel bevágódjanak egy olyan társaságba, ahol másként fel sem figyelnének rá. Mért buli fájdalmat okozni, megalázni, kitenni mások izléstelen vicceinek, hogy a "tökéletesek" röhögjenek rajta? Azért mert haragszol rá, mert nem bírod, megéri egy életre szóló sebet ejteni rajta, csak azért hogy 5 percig baromira elégedett legyél magaddal? Gondolsz a következményekre? Gondolsz arra, hogy neki éppen ez lesz az utolsó csepp a pohárban és pont te miattad tesz valami végzetest? Vagy éppen a szemébe tudsz majd nézni évek múlva, ha szembe jön veled az utcán? Ne tégy olyat, amit a lelkiismereted nem bír el, vagy ha már megtetted ted jóvá...
Az én tettemre nincs mentség, én azért bántottam meg Gabit, mert engem is bántottak és valakinek vissza kellett adnom. Legalább is akkor úgy éreztem, most azt mondom, hogy nagyon nem kellett volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése