Harcom

Nincsenek véletlenek. Ha egy találkozásnak meg kellett történnie, az azért történt meg, mert így volt elrendelve, mert szükségünk van egymásra. Szükségünk, van egy barátra, egy ellenségre, egy szerelemre vagy éppen egy csalódásra. Bármelyiket is hozza magával a találkozás, tanulunk belőle, többek leszünk általa, adunk és kapunk. Semmi sem történik ok nélkül, még akkor sem, ha úgy gondoljuk, hogy ennek vagy annak most éppen semmi értelme sincs. Ha most nem is látjuk értelmét, majd egyszer ráébredünk, hogy mi miért volt. Az események, a jelek, a titkolózások és a hazugságok... Talán ez utóbbi nélkül sok feszűltséget lehetne megspórolni, de olykor még ez is szükséges. Ha másért nem, akkor azért, hogy tanuljunk belőle. Egy valamiben biztos vagyok, semmi sem történik véletlenül. Minden találkozás, így vagy úgy, de változást hoz magával.

Megváltozott az életem. Nem kicsit. Teljes fordulatot vett, sok mindent magam mögött hagytam és sok minden áll még előttem. Hosszú lesz az út és bizony keményen kell majd küzdenem. Legelőször saját magammal kellett megvívnom a csatáimat, hónapok hosszú harca volt. Most már túl vagyok rajta, ledobáltam magamról a terheket így most már sokkal könnyebb. Bár nem volt egyszerű, mert olykor én is a könnyebb utat választottam, de rájöttem, hogy nem mindig járható út az, amelyiket könnyebbnek vélsz. Sokat tanultam és tapasztaltam a harcom során, de még nincs vége. Most a napokban, pontosabban múlt pénteken, mérföldkőhöz érkeztem önmagammal vívott harcomban. A legnehezebb csata napja volt. A harc még folytatódik, sajnos még lesznek csaták, de ezeket az akadályokat most már könnyedén veszem, vesszük! Most már nem vagyok egyedül, most már nem kell mindenben csak magamra hagyatkoznom. Mostmár van igazi Társam, akire rábízhatom magamat, aki mellettem áll és fogja a kezem. Együtt csináljuk végig. 

Hiszem és tudom is, hogy sikerülni fog. Csak hát olykor elbizonytalanodom. Néha rámtör ez a francos kishitűségem, amit le kell győznöm újra és újra. Azonban most ebben a pillanatban már látok egy aprócska fényt pislákolni az alagút végén. Tudom ez a fény olykor halványodni fog, olykor erősödni, amíg teljesen meg nem erősödöm magamban, de aztán megállíthatatlanul fogok feléje haladni és jövő ilyenkorra már mindenen túl leszek, túl leszünk!