Na mi van veled Emőke?

Na ha ezt a címet adom egy postnak, akkor tényleg nem jut eszembe, semmilyen cím, de talán ha blogolok, ezt meg is kellene tartanom állandó címnek. Tehát: Na mi van veled Emőke? Annyi minden változik körülöttem... picit én is. Vannak dolgok, amik többé már nem fontosak a számomra. Régebben, még annyi sok helyen voltam jelen egyszerre, olyan sokoldalú voltam (ja igen KOCKA!), de tényleg... egy csomó minden érdekelt, most meg... maradt egy-két dolog. Például az írás. Ez az egyetlen, ami még érdekel valamilyen szinten... valamilyen... az igazság az, hogy van egy jó kis ötletem, de még nem formálódott meg teljesen bennem, igazából még nem nagyon volt alkalom rá, hogy leüljek és megtervezzem, tudom miről fog szólni, de még nem tudom a szereplők nevét és ugye... nem írhatok úgy, hogy X.Y.... bár ezt egyszer már megtettem... vicces volt :D Főleg, hogy a végén már kevertem a szereplőimet, hogy most melyik X.Y. és melyik Y.X. Hmm, talán akkor írtam utoljára... és majd most. Ha lesz belőle valami! Remélem. 

Bár úgy érzem helyre jöttem, volt egy kis ... nos ez nem igaz..., elég nagy, talán életem legnagyobb kiborulása az elmúlt héten... Kikészültem, egyszerűen túl sok mindent kaptam a nyakamba és túl sűrűn. Még fel sem dolgoztam az egyiket, jött a másik... kellemetlen, mondhatnátok, bár én nem ezzel a szóval jellemezném... Mindegy... Kész voltam! De ha mind ez nem történik meg velem, akkor nincs a regény ötlet és nem kezdek el újra írni. Ahogy Geb-em is emlékeztetett rá: "Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked." Szóval semmi sem hiába való, de azért elég jól meglennék a gondok nélkül. Ugyanakkor jó, tudni és érezni, hogy van valaki mellettem, akire számíthatok, akire rábízhatom magam, már ez is egy ajándék. Ez is? Ez "AZ" ajándék.

Ahogy Dávidnak, nekem sincs kedvem feljárni közösségi oldalra. A Facebook-ra is csak játszani megyek egy kicsikét...  (papi majdnem töröltette velem a múlt héten) a plörk meg... igazából, minek? Dávidon kívül jó részt senki sem szól hozzá a plörkjeimhez... vagy lehet azok a témák, amik engem foglakoztatnak, azok másoknak unalmasak... Akkor meg így jártam... Chatekre meg már nem járok. Meguntam a sok pedofil állatot és a nyálukat csorgató szexéhes pasikat... és a jellemtelen, viselkedni nem tudó alakokat. Ennyit róluk.

Jövőhéttől árva leszek... ez alatt értem, hogy szeretteim, éppen egyszerre mennek táborba és nyaralni. Semmi pánik. Majd megint tesztelek fagyit. Ja igen mint legutóbb Drágám javaslatára csokipudinggal a barack fagyit. Kicsit kételedtem benne, hogy az úgy jó lesz, de most már nyugodtam kijelenthetem, hogy a Geb féle csokipudingos barackfagyi ISTENI!Jól van tehát, programjaim közé felveszek újabb fagyi teszteket, filmezést, olvasást és írást, na meg Licivel tartunk csajos napokat, már ha lesz időm egyáltalán ennyi mindenre, mert papinak már munkaterve van hétfőtől a számomra, ugyanis jövőhéten lesz a nagy "sáska járás" - értsd alatta nem kívánt rokonok látogatása... Persze az egész háznak ragyognija kell, nem is... RAGYOGNIA!!! Aztán meg majd jön nekem egy újabb lelki gyötrődés, amit unoka nővérem fog okozni... persze... éreztetni fogja velem mekkora egy lúzer senki vagyok, aki képes Parasztián lakni a város helyett... Az én döntésem volt... de még azt sem képes felfogni, hogy itt nem fulladok annyira, mint Tiszaújvárosban... Mert Emese, egy márkafüggő, felvágós nőszemély, aki mindenkinél okosabb, főleg NÁLAM, aki mindenkinél jobban tud mindent, főleg NÁLAM és aki mindenkinél szebb, főleg NÁLAM! Ugyanakkor majd feltúrja majd a holmijaimat, kisajátítja majd a számítógépemet, mutogatja majd álom testű pasijáról készült fotóit a telóján: "Nézd már milyen jó pasim van! AHHH!" Öööö... bár ezt a részét nem értem a dolognak... Ennyivel is jobb? Vagy mi? Hogy van ez? Mért van szükség erre a versengésre? Miért kell neki mindig bizonyítania, hogy mindenben jobb?  Na mindegy, majd beszámolok róla, hogy mi volt... Nem számítok semmi jóra, de addig legalább felkészülök rá...

És végszóra itt is a vihar... 3/4 4 van és esti sötétség, nincs áram, nincs net (aksiról vagyok) Papi telefonált, hogy húzgáljak ki minden konektort. Köztudottan vonzzuk a villámokat, ezért nem is vitáztam vele. Bár már nagyon rég óta szeretnék lefényképezni egy villámot, -persze csak messziről- még sosem sikerült... :S viszont vihar felhőket is nagyon szívesen fotózok, szoktam is. Meg szivárványt, de azt még sosem sikerült úgy, hogy fényképen jól látszódjon... Áááááá! De most félek :| Épp kint voltam és láttam, hogy csapott le a Bocskai úton egy villám :| Durva volt :|

... papi megint telefonált, hogy nézzek ki, minden rendben van, odakint... Komolyan kiküldött ebben a viharban... Élő egyenes adásban tudósítottam arról, hogy egyetlen cserép muskátli landolt a földön, azon kívül minden rendben van...

Egyébként a végére egy észrevétel... Nem tűnt még fel nektek, hogy ahol éppen falunapokat tartanak ott mostanában vihar jár hozzá extrának?:O