Ilyen az élet - 2.

Illene már egyet blogolnom. Pláne most hogy átléptünk decemberbe. Mintha az időjárás ismerné a dátumokat, ma reggelre az edigginél is hidegebb lett, igazi fagyos téli idő. Rá is fagytam a biciklimre, emellett még balesetveszélyesen is közlekedtem. Igen, megint... Na de hagyjuk is az időjárást! Beszéljünk másról.

Talán írhatnám az Ilyen az Élet beszámolóm, nem? Hát legyen. Ugye ismerős az az érzés, amikor új helyre kerülsz, vagy bekerülsz egy csoportba, ahol minden ismeretlen, idegen a számodra. Nem találod a helyedet, idegennek érzed magad közöttük. Most éppen én is így vagyok. Nagyon nem találom a helyem és nagyon nehezen "illeszkedek be". Nem ismerem őket és félek is tőlük. Félek attól, hogy nagyon "emberek". Persze benne van az is, hogy félek, nem fogadnak el, bántanak, kiközösitenek... újra a régi nóta... De azt tudom, hogy bárhol bárkivel képes vagyok megtalálni a közös hangot, ha az a másik is készen áll arra, hogy nyisson felém. Persze meg kell találni a megfelelő partnereket erre is. Az első pár napban nagyon egyedül voltam, szinte senki sem volt kíváncsi rám, ha én nem mentem oda a többiekhez senki sem jött volna oda hozzám. De Griff biztatott, hogy úgy sem lesz ez mindig így és egyáltalán nem kell nekem odamenni hozzájuk. Tanácsát megszívlelve nem is mentem. Tényleg ők jöttek oda hozzám. Kezdtük megismerni egymást, bár én tudtam, hogy annyira nem kell még bele menni az ismerkedésbe, mert úgy is szét leszünk rakva. De Nikivel, elég jól kijöttünk, bár ő hozzám képest nagyon csendes és halkszavú... ha jobban belegondolok éppen az ilyen embereket vonzom magamhoz mindig! :D Bár most én is eléggé csendes és halkszavú voltam, inkább csak szemlélődtem. Nikivel úgy érzem jól kijövünk majd, egy csoportba kerültünk, bár itt még mindig szétrakhatnak minket, szét is fognak. Végül 7-8 emberrel maradok együtt és velük kell valamilyen kapcsolatot kialakítanom, hogy együtt tudjunk működni. De itt van az is, hogy ki kell vívnom a tiszteletüket, el kell érnem, hogy figyeljenek, hallgassanak rám, anélkül, hogy visszabeszélnének nekem, azt tegyék, amit mondok. Mert hát ez lesz a feladatom... ha én azt mondom valamire, hogy ez így nem jó, akkor nekik újra el kell végezniük azt a feladatot és ha ötször mondom, hogy nem jó, akkor ötször. Aggódom, hogy lesz-e elég tekintélyem... bár ehhez még le kell tennem két újabb vizsgát.

Apropó vizsgák. Ugye az egész anno, egy IQ teszttel kezdődött, amiért a felvételizők, ott helyben megdicsértek. :) Aztán következett az oktatás, amit 4 teszt zárt le, hétfőn. Nagyon aggódtam a tesztek miatt, tanultam, tanultam és tanultam. Mégis úgy éreztem semmi sem megy bele a fejembe, aztán jött a vizsgadrukkom... Megint csak Griffem volt az, aki segítségemre sietett. Jaj a Drága! Sikerült is leküzdenem, neki köszönhetően. Persze picit izgultam, de alapjában véve nyugodtan mentem be vizsgázni. Csupán a 4-dik tesztnél pánikoltam rendesen, de a vizsgáztató odajött hozzám és próbált nyugtatgatni. Nagyon rendes volt, segített is. Az eredményeket rögtön meg is tudtuk, mivel szám.gépen írtuk és azonnal kiértékelte a program. Így az utolsó teszt eredményénél már örömömben majdnem felkiáltottam, úgy szólt rám a vizsgáztató, hogy: Csendesebben!!! XD Én meg csak vigyorogtam: Ezért pánikoltam annyira? Ő meg csak jóindulatúan mosolygott, majd mondta, hogy csöndben kimehetek és van fél óra szünetem. Na mondom futás Griffemet értesíteni az eredményekről. Megbeszéltük, hogy sms-t írok, de határtalan örömömet sms-ben hogy osszam meg vele? :D Különben is sokkal jobb ha hallom a hangját és ez erőt is adott a nap hátra levő  részére. Mert a szünet után folytatódott az oktatás, mert miért is lenne vége? Majd később oktató filmeket néztünk és mentünk újabb oktatásra immár Terepre. ITt derült ki, hogy Nikivel és Tomival(a mindenkin röhögő szőke pasi) kerültem egy csoportba. Tomi egyébként a szomszéd faluban lakik és még mindig irritál, de most már legfőbbként az eszével... ő az, aki mindent képes elsőhallásra megtanulni, de még fel is vág a tudásával, ugyanakkor imád jópofizni és nyalizni, annak akinél érdemes. Egy idő után már nem nagyon bírtam, és egy újabb okoskodásánál fejem csóválva jeleztem nem tetszésemet... Na pechemre éppen szünet jött és az italautomatánál beszélgettem a lányokkal, ő meg ott fülelt, hogy mi a téma aztán egyszer csak odaveti nekem, hogy: De azért mégis csóváltad a fejed! Hát jól van törlesztett... Annyira nem zavart, de ezentúl jobban figyelek a véleménynyílvámitásaimra :D Apropó lányok... az egyik órákon keresztül figyelt az oktatás alatt, már tényleg azon gondolkodtam megnézem a mosdóban a tükörben, van-e valami az arcomon. Valami morzsa, vagy kosz... aztán kiderült, ő is Csegei... Biztos látott már és ismerős voltam neki! :D Nade... őbelőle aztán tényleg, alig tudtam kihúzni 1-2 szót... még arra sem volt hajlandó válaszolni, mikor indul a buszunk... egy másik csegeitől kellett megkérdeznem... Jól van, első benyomásom róla: picit fenn hordja az orrát, mert ennyire zárkózott nem lehet valaki!!! 

Na és ha már szóba került a busz... miért kell olyan kis apró betükkel kiírni, hogy hova megy az a busz, hogy el sem tudom olvasni! Ha nem látok más csegeieket felszállni rá, simán lemaradok róla! ÉS akkor ott fagyok meg Tiszaújvárosban, de azt nem vállalnám be, amit Niki fontolgatott, hogy ő elaludna egy tujabokor alatt is!!! Javasoltam szerezzen be kartondobozt és fóliát, úgy mégis csak komfortosabb! :D Na de beszéljek a buszsofőrről is, akiket előszeretettel emlgetek... na ő sem volt egyszerű eset... idős sofőr új buszon... Köze nincs hozzá melyik gomb mire való, és menetközben próbálgatja! Az még el megy, hogy a világítást többször felkapcsolja, de hogy a hátsó ajtót kinyítja menet közben, miközben éppen ott ülök... a buszmegállókban meg nem áll meg, ha megáll is, akkor meg a hátsó ajtót nem nyitja ki... Hogy honnan szalajtották?:O

Na jó hosszú blog lett, de ami azt illeti, ez csak egy töredéke annak, amit megint írni akartam. Nagyon sok minden történt az elmúlt napokban és csak azt tudom, mondani, ha Griff nem áll mellettem, ez sem ment volna! Hajj, ha Ő nem lenne... jaj, de SZERETEM!!!!(L)(L)(L)