Életem első ilyen kudarcát éltem meg. Nem sikerült a vizsga. Őszintén szólva nagyon rágörcsöltem, annyira meg voltam ijedve tőle, hogy ahogy lenni szokott tényleg minden tudás kiesett a fejemből, arra az 1 óra hosszára. Ez a dolog azért is fáj annyira, mert tisztában vagyok vele, hogy jóval többet tudok a többieknél, akiknek viszont sikerült... Azt hiszem, erre a rágörcsölésre rátett egy lapáttal az is, hogy az utolsó héten módosították a szabályokat és sokkal nagyobb lett ezáltal a tétje a vizsgának. Akinek nem sikerül másodjára sem, annak búcsúznia kell. Nos már csak egy lehetőségem van... ha nem sikerül, az sem, akkor mindennek vége... vagy éppen elkezdődik majd valami más, valami új, valami sokkal jobb dolog az Életemben. Bár eddig minden vizsgát akadály mentesen és jó eredménnyel vettem, most csak 70%-ot tudtam teljesíteni, ami kevés, akkor is ha a gyakorlati vizsga másik fele pedig 100%-os volt... Most ennyire szigorúak a feltételek.
De nem csak ebből a szempontból. Magából az Életből is folyamatosan vizsgázok. Amióta az eszemet tudom, azóta "kell" megfelelnem elvárásoknak. Mindig mindenhol... Például ott vannak ezek az örök érvényü mondatok: Neked ezt tudnod KELL!!! vagy épp ez: Tőled sokkal többet várok! és még ez: Neked ez semmiség! Talán külső szemlélőnek úgy is tűnik, de az igazság az, hogy én mindig keményen küzdök és harcolok. Még soha semmi sem hullott az ölembe, mindig meg kellett dolgoznom a sikerekért... vagy csupán magáért a létért. Bárhova kerültem, mindig vizsla tekintetek keresztüzében találtam magam, amelyek folyton azt lesték vajon mit tudok és mikor bukok el. Bennem pedig mindig dolgozott a megfelelési kényszer, a bizonyítási vágy, hogy ezt most meg kell csinálnom, meg kell mutatnom... Mindig csak mások elvárásai szerint... Tettem én valaha valamit önmagamért? Ha eddig nem is, most úgy érzem végre önmagamért teszek... vizsgázok az Életből. Méghozzá keményen. Egy jó van benne, ezt is együtt csináljuk Griffemmel.
Ha nem is csak ez az egy jó, de ez mindenképpen benne van, Kicsim! :) Együtt csináljuk, Élnünk is Egyként kell! :) Kedvesem, elvárások mindenkiben vannak, mindenki felé. És a Hozzád hasonló, felemelkedett Lelkek mindig alárendelik magukat az ilyen elvárásoknak. Az alázatosság viszont azt vonja magával, hogy csupán kötelességeidnek tégy eleget, de ne légy senki bolondja sem! Nem, Te csak olyan értelemben légy Bolond, ahogy réges-rég tanácsoltam Neked! :) Légy Szabad, légy Önmagad, és tekints felülről az emberekre! :) Csakis Beléd vagyok Szerelmes, de Beléd Örökké és Végtelenül!!! (L)(L)(L) Meglásd, minden rendbe jön hamarosan, és az Élet bizonyítványába újabb jelest könyvelsz majd el! :) IMÁDLAK!!! (L)(L)(L)(L)(L)
VálaszTörlés