Nem szeretem idő van. Felengedett a fagy és most olvad. Ez a locs-pocs sár nagyon lehangol. Lenne már végre nyár!
De nem csak az időjárást nem szeretem, hanem a dolgokat sem, ahogy alakulnak körülöttem. Főleg a kedves "jóakarók" munkálkodását. Bár nem tudom kinek akarnak jót, mert nekem nem teszenk vele hasznosat csak rosszat az biztos. Azzal, hogy egymást oltják, abból a célból, hogy kiturják a másikat semmire sem mennek. Max annyira, hogy megmutatják nekem, hogy van ilyen oldaluk is, amit nem igazán tudok értékelni. Nekem most békére és szeretetre van szükségem, ez elől a háborúskodás elől meg szívem szerint elmenekülnék. Sok ez...
Éppen elég megbírkóznom a bennem zajló változásokkal. Próbáltam feldolgozni az elmúlt két hetet, feledni hiányát egy barátnak, aki nem tudott itt lenni. Akkor borzasztóan hiányzott, de most hogy megint itt van valahogy minden más lett. Nem érezném, hogy kevésbé szeretném, inkább azt hogy nem olyan szoros a kötelék már. Nem gondolom, hogy erről bármelyikünk is tehetne, inkább az a 2 hét, amikor nem volt részünk egy kiadós őszínte beszélgetésben. Talán éppen ez hiányzik, ahhoz, hogy újra minden a régi legyen. Leülni beszélgetni és csak egymásra figyelni, törődni a másik lelkével, megerősíteni barátságunkat, mert így csak távolodunk... Így érzem és nem jó ez így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése