Tisza vizét fodrozza,
Esőt hoz magával,
- Kedvesem, oly messze vagy...
Még aranylik napfény a habokon,
S én egyedül hallgatag
Ülök magányosan egy padon.
- Kedvesem, oly messze vagy...
Borul az ég, szürke fellegek
A távolból vihar közeleg,
Szakad az ég, megremegek
- Jöjj kedvesem, ölelj meg!
Magas bércek ormain állva
VálaszTörlésSzerelmesen kiáltom Neved,
Hagyom, a szél messzire fújja
Vallomásomat csak Teneked!
A szél pillangókon lovagol,
Szárnyaikon kecsesen szállhat.
Tudja, most arra jársz valahol,
Hol könnyed lépted velem járhat.
S ott meglelé szíved kapuját,
S visszhangozza vallomásomat.
Boldog szíved öröm járja át,
Hogy értheted igazságomat!
S a fény szárnyán megérkezem én,
Ajkaid csókommal áztatom,
Jöjj hozzám, Te Égi költemény,
Te vagy Mindenem, Boldogságom! (L)(L)(L)